Rovat: Hírek - 0

Az Onion nevű szatirikus lap a CIA saját projektjének nevezte a Facebook közösségi portált.

„Az emberek évek óta folyó titkos megfigyelése után döbbenten figyeljük az események ilyetén alakulását,” nyilatkozza az ügynökség képzeletbeli vezetője a kongresszus előtt.


Örömmel konstatálja, hogy a Facebook felhasználók önként közzéteszik „barátaik és ismerőseik ábécérendbe szedett listáját, rendszeres státuszfrissítésekkel aktuális elfoglaltságaikat illetően,” összegzésképpen megjegyezve, hogy „a CIA álma vált valóra ezzel.”

A leírtak egyáltalán nem állnak távol a valóságtól. A Facebook közel egy milliárd főt számláló felhasználói közül sokan napi rendszerességgel osztják meg gondolataikat és érzéseiket az oldalon. A Twitteren hasonló a helyzet. A Foursquare alkalmazás használói aktuális földrajzi helyzetüket és az arra vonatkozó információkat is közzéteszik. A hírportálok tudósítói hangot adnak véleményüknek és a politikai eseményekkel kapcsolatos dühüknek.

A kormány kapva kap az alkalmon és megpróbálja kihasználni a jelenséget, ami tulajdonképpen nem más, mint egy saját magát megfigyelő társadalom.

Az állam még némiképp le is van maradva. Marketing cégek már régóta figyelik a közösségi oldalakat, hogy felmérjék a nagyközönség reakcióját az újonnan piacra dobott termékekkel kapcsolatban. Az online csevegés elemzésével pedig megpróbálják megjósolni például a választások kimenetelét.

Az amerikai szövetségi hivatalok is szeretnék kihasználni ezeket a módszereket, hogy felmérjék az Egyesült Államok tengerentúli megítélését, vagy elejét vegyék a terrortámadásoknak.

A fenti célokat tartva szeme előtt, az amerikai védelmi minisztérium június 1-én közbeszerzési pályázatot írt ki olyan szoftverek kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik „a globális közösségi Internet témáinak, hálózatainak és befolyásos személyeinek mély elemzését”. A szoftver a világ legalább hét fő nyelvén folyó (beleértve a kínait és az arabot is) párbeszédek elemzésére lesz képes.

A pályázatok beérkezését követően a szoftverrendszereket hathónapos tesztelésnek vetik alá, amely során megvizsgálják egy konkrét esemény, mondjuk egy politikus által mondott beszéd, online reakcióját.

A katonaság előrébb tart ezen a téren. 2007-ben az amerikai légierő 27 millió dolláros szerződést kötött a védelmi óriás Lockheed Martin céggel, egy Web Információ Spread Adatművelet Modul, azaz a WISDOM (jelentése: bölcsesség) kifejlesztésére, ami a hírfórumokra, blogokra és társadalmi oldalakra felkerülő bejegyzéseket elemzi.

Segítségével a katonai elemzők már megfigyelés alatt tartják Közép- és Dél-Amerikát, valamint a Csendes-óceán térségét. A tengerészettől kapott újabb 9 milliós megbízás keretein belül a Lockheed Martin már a WISDOM következő verzióján dolgozik, ami arra törekszik, hogy képes legyen „megérteni a regionális trendeket és hangulatokat valamint megjósolni a csoportok vagy egyének által jelentett veszélyeket.”

Más hivatalok is hasonló terveket szövögetnek. Az FBI jelenleg is tárgyal a témában bizonyos szoftvercégekkel, az amerikai védelmi minisztérium pedig már régóta üzemeltet egy hasonló rendszert.

Milyen mértékben befolyásolja az ilyen jellegű megfigyelés online viselkedésünket?

Képzeljük el a következő szituációt: a kormány egyik intézkedéséről szóló cikket olvasva éppen egy dühös hozzászólást készülünk írni. Meggondolnánk-e a komment beküldését, ha tudjuk, hogy a kormány, felhasználónevünkkel együtt rögzíteni fogja a leírtakat? „Az emberek nem fogják szabadon megosztani a gondolataikat,” mondja Ginger McCAll, a Washingtoni Electronic Privacy Information Center munkatársa.

„Egy ilyen rendszer elfolytja az eltérő vélemények kinyilvánítását.” Az ember szeretné azt remélni, hogy a kormánytisztviselőket foglalkoztatják az ilyen kérdések és aggodalmak. Nehéz megállapítani. Mindenesetre a NewScientist ismételt megkeresései ellenére a védelmi minisztérium illetékesei nem voltak hajlandóak kommentálni az ügyet.

(Idokjelei.hu)

csabi187