Napjainkban számos megfigyelési projekt zajlik vagy van tervezési szakaszban. Amennyiben ezek valósággá válnak, úgy érdekes következő tíz év elé nézünk.

Peter Glaser újságíró csokorba foglalta, hogy milyen is lehet a szuperellenőrzések évtizede.


2014-re gyorsan elmúlik az Edward Snowden által kirobbantott Prism-ügy miatti felháborodás. Az emberek kettős állapotban vannak: beletörődtek a megváltoztathatatlanba és lenyűgözi őket az internet varázsa. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) játszi könnyedséggel kerüli meg a Prism-ügy után hozott intézkedéseket. Miután az 1974-es Privacy Act tiltja az amerikai hivataloknak, hogy olyan adatokat gyűjtsenek, amelyek nem kötődnek közvetlenül a munkájukhoz, ezért a megbízásokat specializált cégek, például a ChoicePoint kapják. Ezek a vállalkozások a kért információmennyiséget eladják a titkosszolgálatoknak. Az adatgyűjtést és az adatkereskedelmet egyaránt megtehetik, ugyanis rájuk a Privacy Act korlátozásai nem vonatkoznak. A cél minden olyan hardver, szoftver és technológia felkutatása, majd megvásárlása, ami bármely területen hasznos lehet.

2015-ben világszerte már több százmillió térfigyelő kamera működik, ezeket a biztonsági hivatalok üzemeltetik. A DARPA amerikai ügynökség már 2003-ban elindította a Combat Zones That See (CTS) nevű projektet, amelynek lényege, hogy kamerák segítségével minden lényeges dolog megfigyelhető ami a városokban zajlik. A mesterséges intelligencia felismeri a rendszámokat és élőben elemzi a videókat. Az algoritmusok képesek különbséget tenni a normális és a szokatlan emberi viselkedések között; összefüggéseket találni az egyes helyek, személyek és tevékenységek végzésének időpontjai között; továbbá úgy értékelni a rendelkezésre álló adatokat, hogy azokból következtetni lehessen a jövőbeli cselekedetekre és helyzetekre.

Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett szoftvert immár polgári területen is használják, így például a nagyvárosok rendőrségeinek Valós Idejű Bűncselekmény Központjaiban. A program képes az elkövetett bűncselekményeket időjárási jelentésekkel, gazdasági eseményekkel, bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos információkkal összekötni, kimutatni a jövőbeli lehetséges bűncselekmény-mintákat, amelyekből kiderül, hol és mikor lehetnek problémák. A szoftvert 2005 óta alkalmazzák Memphisben eredményesen: a bűnözési arány 30 százalékkal csökkent.

2016-ra a magánszféra sznobizmus lesz és a hagyományos merevlemezekkel együtt "kimegy a divatból". Az emberek egyre gátlástalanabbak lesznek és azt az elvet követik, hogy: "nincs mit titkolnom". 2017-ben a tengerentúli és az európai titkosszolgálatok képesek teljes kapcsolati profilt létrehozni mindenkiről, a titkosítás és a névtelenséget biztosító szolgáltatások az ismerősi megosztások miatt teljesen hatástalannak bizonyulnak. Új védelmi mechanizmusok kerülnek előtérbe, a felhasználók komplett hamis virtuális ént hoznak létre. Ez a munka több hónapon át tart. Marc Feldman pszichiáter a szindrómát - amely már ma is létezik - "Münchhausen By Internet" (MBI) névvel illette.

2018-ban a társadalmat a közösségi exhibicionizmus jellemzi, 2019-re pedig a megfigyelések, amelyek eddig passzív módon zajlottak (ellenőrzés, elemzés stb.), aktív formába váltanak át, vagyis a titkosszolgálatok igyekeznek irányítani az életünket, és beavatkoznak, ha szükségesnek látják. 2020-ban a problémás kerületekben lévő épületek intelligensekké válnak és többek között képesek arra, hogy a kisebb zavargásokat felismerjék, ellenőrzés alá vonják, elszigeteljék, például a hangadók és a vezetők elzárásával (liftekbe, irodákba), vagy nyugtató anyagok légkörbe juttatásával csitítsák le a lázongókat.

2021-re a folyamatosan öregedő lakosság miatt új típusú megfigyelésre van szükség. A zavarodott vagy eltévedő betegeket fel kell deríteni, eljuttatni őket a megfelelő helyekre, a padló méri a rajta állók súlyát, a szenzorok jelzik a gyógyszerek bevételének idejét. 2022-ben megjelenik az ellenőrizhetetlen mozgalom, amelynek tagjai barátságokat ápolnak, titkosítják vagy elrejtik online kapcsolataikat, levelezéseiket és chatbeszélgetéseiket. Megtanulják elrejteni a mozgásukat, hogy félrevezessék a térfigyelő rendszereket. Úgy viselkednek, mint egykor a disszidensek. Fikciója szerint 2023-ban a titkosszolgálatok krízisbe kerülnek. Egyre gyakrabban merül fel ugyanis a kérdés, hogy miért kell hatalmas összegeket az ellenőrzésekre kifizetni, miközben ezek az intézkedések semmilyen haszonnal sem járnak. A terrorizmus elleni védekezésre való hivatkozás már nem használ, az esetleges merényleteket hagyományos munkával derítik fel. Repedések mutatkoznak a hatalmas szervezetek falán.

Várnunk kell 2022-ig?


Forrás: sg.hu

chaser