Tegnap olvastam végig egy igen jó könyvet, amiben sok más mellett ezt a spiriegó kifejezést is leírják. Arra gondoltam, hogy ezt a néhány gondolatot megosztom veletek, hátha másnak is elnyeri a tetszését, vagy esetleg kedvet kap és elolvassa ezt a könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, mert szerény véleményem szerint nagyon jó... (nekem a Békés Harcos Útja szintet hozza.)


Egy kis előtörténet, hogy értsétek, kik a szereplők és mi, miért történik:

David Becker egy sikeres építész, aki tüneményes feleségével él gazdagságban és boldogságban. Egy napon elindulnak síelni a hegyekbe. Ekkor közli kedvese Daviddel, hogy áldott állapotban van. Örömük nem is lehetne nagyobb és teljesebb... Az idillt egy autóbaleset szakítja meg. A balesetben David felesége és születendő gyermeke is életét veszti, David fél lábát amputálni kell. Miután David felépül és hazatér a tóparti házukba, kedvese elvesztése miatt érzett szűnni nem akaró fájdalmában végzetes lépésre szánja el magát, és úgy dönt véget vet az életének. Mikor tolószékével nekiindul utolsó útjának, hogy belevesse magát a hűs tó hullámai közé nagy szél kerekedik és folyton visszataszítja őt a stég széléről. Kisvártatva megjelenik David lelki segítője, akit kedvese küldött, hogy segítsen Davidnek feldolgozni és elfogadni a történeteket. Segítsen, hogy David ne legyen öngyilkos és beteljesítse életfeladatát.

Megjelenik Navina és kalandos utazásra invitálja Davidet elmúlt életeinek fontos eseményeit és történéseit veszik sorba és élik meg újra, ezáltal mutatva meg Davidnek, hogy mit jelent a karma, az ego, a fájdalomenergia és a többi, hogy megértse miért van itt és miért történnek a dolgok úgy ahogy...

..."- ha jól emlékszem, nem lett belőlem tanítómester - szólt David.
- Tudod David, amikor a lélek úgy dönt, hogy a rengeteg szenvedés és fájdalom után, melyeket saját egója és fájdalomenergiája okozott, rálép arra az útra, mely az Igazság megismeréséhez vezet, az egója küzd még az ellen, hogy ez ne történhessen meg. Kialakul az úgynevezett spirituális ego.
- Az meg micsoda?
- Hamarosan meglátod.

... - Ez Chiba városa David, Tokyotól délre - mondta Navina -
- 1309-ben vagyunk most. Ekkor 40 éves voltál már.
Közelebb mentek a hallgatósághoz és az első sorból nézték Magojirot, aki lelkesen osztotta meg bölcsességét az emberekkel.

A helyes életről beszélt, hogyan kell, illetve kellene viselkedniük egymással az embereknek, szónoklata témája a helyes és helytelen élet közti ellentét megtalálása volt. A figyelmes közönség főleg parasztokból és munkásokból állt, akik ámulattal hallgatták Magojiro szavait.

David jól látta, mennyire tetszik a férfinak, hogy figyelmet kap, elismerést és mások rajongását, imádatát kiélezve szavai mennyire felszínesnek és mesterkéltnek tűnnek. David emlékezett arra, hogy már fiatalon elhagyta mesterét, amikor az azt kérte tőle, éljen ő is elvonultan a hegyek közt, és életét szentelje a csöndes meditációnak. David Magojiroként úgy gondolta, az emberekkel való közvetlen kapcsolat használ a legtöbbet, ám nem merte beismerni mesterének, hogy csupán figyelemre vágyik és arra, hogy érezze mennyivel fejlettebb lélek ő már, mint a többiek. Hogy mások kevésbé érett lelkiségében ismerje meg saját nagyságát. Ez tehát a spirituális ego, melyről Navina beszélt - gondolta magában David.
Ahogy ez felötlött benne, a nő kedvesen rámosolygott és bólintásával jelezte, hogy nem csak olvasott gondolataiban, de egyetért a férfival.

Magojiro bejárta szinte egész Japánt, a legnagyobb városok terein szónokolt már és jólesően fogadta mások imádatát és rajongását. Jót akart ő másoknak és saját magának is, nem volt ő rossz ember. Csak éppen a spirituális igazságkeresése közben fontosnak tartotta, hogy érezze fejlettebb és több másoknál. David most már tudta és értette, miként működik az ego, így nem volt meglepve. Arcán szelíd mosollyal nézte egykori önmagát, ahogy átéléssel mesélt az embereknek.

Hirtelen az őt hallgató társulat egyszerre zizzent össze, szétszéledtek és helyet hagytak három férfinak, akik figyelmesen hallgatni kezdték Magojirot. Magojiro ahogy meglátta őket, egyből ideges lett és kissé akadozva folytatta mondandóját. A három férfi szamuráj volt....

...Figyelmesen hallgatták Magojiro mondandóját.
- Mondd csak, mester - szólalt meg éles hangján a sötétkék ruhát viselő szamuráj -, miért állsz ezen a magas emelvényen? Magojiro zavarba jött, arcát elöntötte a vörös pír. Előbb a tömegben lévő arcokat nézte egytől-egyig, majd a szamurájt, de nem mert sokáig rápillantani. Kezét tördelve kereste a szavakat, hogy lehetőleg bölcsen, mások felé igazolva mesteri mivoltát, válaszoljon a harcos kérdésére. De nem jött ki hang a torkán, szája kiszáradt.
- Akkor kérdezek egyszerűbbet - szólalt meg a fekete selyemruhás szamuráj.
- Mond bölcs tanító, akire még egy szamuráj is felnéz, ugye a helyes életről beszélsz nekünk? Elárulod hát, helyes-e az olyan viselkedés, mellyel mások egyszerűsége által próbál valaki naggyá válni, mások gyengeségét felhasználva erősnek mutatkozni?

Minden szem a szamurájokra szegeződött, de az emberek csak félve pillantottak a bátor harcosokra, s miután a fekete ruhás férfi a kérdését feltette, a téren lévő emberek valamennyien Magojirora néztek kíváncsian. A férfi gyötrődve tekintett körbe, érezte a kérdés elevenébe talált. Idegesen nézett le az emelvényről, térdei megremegtek, ahogy a szamurájok merev tekintetét és az oldalukon lógó kardokat nézte.

- Látod mester - ejtette ki félreérthetetlen hangsúllyal a szót a szamuráj -, még azt sem tudod megmondani, miért vágysz figyelemre, s miért akarsz a mi csodálatunk által Buddhává válni. Hallgattam én már valódi mestert, aki halkan beszélt a földön kuporogva. Ő mondott is nem csak beszélt. A három férfi azzal hátat fordított Magojironak és eltűntek a tér forgatagában...
...- Látod David - szólt Navina -, ilyen a spirituális ego. Jó útra lép az ember, helyes ösvényre , mely az igazság felé vezeti, de még létező egója kihasználja az alkalmat és csapdába ejti az út elején jámboran haladót.
- Értelek Navina.
- Van még egy fontos esemény ebben az életedben, melyet okvetetlenül meg kell tekintenünk, hogy megérts még valami fontosat.
- Indulhatunk mosolygott a nőre David."

Részlet A Lélek Útja című regényből. Remélem tetszett...

Sz.Cs.