Rovat: Tudomány - 1
Jelen írásomban néhány gondolatot szeretnék megosztani a kedves olvasóval a nemrégiben kirobbant húspánik kapcsán. Több furcsaságot is felfedezni véltem a témában, és szeretnék helyre tenni néhány, a sajtóban közölt pontatlanságot.

Először is, ezt a botrányt nem a WHO robbantotta ki, hanem az IARC (International Agency for Research on Cancer). Ez a szervezet ugyan része a WHO-nak, de vezetése, költségvetése attól független. Legalább is papíron. Mikor idén márciusban a IARC a glifozátot potenciálisan rákkeltőnek minősítette, akkor ezt nagyon hangoztatta mindenki. Most ugyanennek a szervezeti egységnek a jelentését teljes egészében a WHO-nak tulajdonítják.
 
Másodszor, nem igazán értem, hogy a sajtóban miért a sertésre van a dolog kisarkítva. A publikáció kétféle hústermékről szól. Egyrészről a feldolgozatlan vörös húsokról, ami az emlős állatok izomszövete. Ide tartozik a szarvasmarha, a sertés, a bárány, a kecske, a juh és a ló is. A tanulmány ezen húsok feldolgozatlan formájáról szól, tehát a nyers húsról, illetve ennek darált és fagyasztott formáiról. Másrészről, ami nagyobb port kavart, a feldogozott húsokról. Itt viszont nincs a tárgy a vörös húsokra korlátozva, ide beletartozik a izomszöveten kívül minden más is, ami feldogozásra kerül. Ráadásul bővül az állatok köre a szárnyasokkal is. A jelentés szempontjából feldolgozott húsnak számít minden húskészítmény, ami az alábbi eljárások bármelyikén átesik: sózás, pácolás, érlelés, füstölés vagy egyéb ízesítési, tartósítási eljárás.

Harmadszor, fontos tudni, hogy az IARC semmilyen önálló kutatást nem végzett a témában.

Annyi történt, hogy összeállt egy 22 főből álló munkacsoport, akik áttanulmányoztak több mint 800 publikációt a témában. Ezek után kiadtak egy összesen két oldalból álló cikket a The Lancet Oncology szaklapban. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

Negyedszer, a jelölt források többsége 2010-es, vagy korábbi kiadású. Nem értem a fáziskésést.

Ötödször, ugyan mind a 800 publikációt nem sorolták fel a szerzők (már csak az több mint kettő oldal lenne), azért 19 főbb cikket beemeltek. Ezeknek nagyobb része statisztikai jellegű.

A hitelességről...

Ezek a kutatások úgy készülnek, hogy több tízezer, vagy százezer embert különböző életviteli szokásaik alapján kikérdeznek, és ezt összevetik az egészségügyi adataikkal. Én a magam részéről az ilyen kutatások eredményeit igen kis súllyal szoktam figyelembe venni a személyes véleményem kialakítása során. A statisztika csak zárt rendszerben működik. Akkor, ha a vizsgált témára ható összes tényezőt ismerjük. Ha valamit kihagyunk, nem kérdezzük vagy mérjük, akkor a kapott kép hibás lehet, de biztosan nem lesz teljes. Egy ember az élete során rengeteg dolognak ki van téve, gyakorlatilag lehetetlen minden faktort figyelembe venni. Ráadásul a kontrollcsoportokat legtöbbször nem tudják egészséges emberekből összeállítani, mert rólunk nincsenek kórtörténeti adatok.

A jegyzett források egy másik része a gyorséttermek, kifőzdék, éttermek kínálatából származó, azonnali fogyasztásra alkalmas, húst tartalmazó élelmiszerekben keresett rákkeltő anyagokat. Ez már egy analitikai megközelítés, de az eredmények függnek a felhasznált alapanyagoktól (nem csak a hústól), a feldolgozás módjától. Az eredmények legjobb esetben egy-egy területre érvényesek, de nem globálisan. A kutatók csak a végtermékkel találkoznak, sem az állat nevelésekor, sem a hús feldolgozásakor nincsenek jelen, méréseket nem végeznek.

Végül elérkezünk a számomra legérdekesebb kategóriához, a kísérleti patkányokon elvégzett, etetéseken alapuló tesztekhez. Ebből három van az említett 19 cikk közül. Mindhárom megtalálható itt, itt és itt.

Őszintén szólva, nagyon meglepődtem, amikor elolvastam ezt a három cikket, ugyanis ezek nem a húsok rákkeltő hatásáról szólnak. Ezekben a kutatásokban a patkányokat az etetések előtt két esetben 1,2-dimetil-hidrazinnal, egy esetben azoximetánnal kezelték, majd 100 napig tartották húsban gazdag diétán. Ezt a két kémiai vegyületet rendszeresen használják állatkísérletekkor a rákkutatások során vastag- és végbélrák előidézésére (is), amelyről több magyar nyelvű orvosi publikáció elérhető bárki számára az interneten.  

Érdekességképpen megjegyeznénk, hogy az 1,2-dimetil-hidrazin a hatályos magyar jogszabályok szerint rákkeltő anyagnak minősül, és a munkahelyek kémia biztonságára vonatkozó rendelet 1. számú mellékletében megtalálható.  

Ezek a kutatások tehát azt vizsgálták, hogy a hústermékek miként befolyásolják a már meglévő rákbetegség lefolyását, illetve a húsalapú diéta miként járul hozzá a rák kialakulásához egyéb rákkeltő anyagok jelenlétében. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a fent említett feltételek mellett a húsfogyasztás "preneoplasztikus léziókat" okozott az állatok beleiben. Az én olvasatomban ezek a kísérletek nem azt bizonyítják, hogy a hús rákkeltő, hanem azt, hogy a húst nélkülöző diéta csökkenti az egyéb rákkeltő anyagok miatt esetlegesen kialakuló rák esélyeit. A már meglévő rák esetén pedig annak szövődményeit.
(A preneoplasztikus léziók gyűjtőfogalom: egy olyan potenciálisan rosszindulatú sejtburjánzás, ami nem nyilvánul meg tumorban, azaz duzzanatban. Az abnormális sejtburjánzás megtörténik, ezeken a helyeken az anatómiai és/vagy fiziológiai funkciók sérülnek. Rákra jellemző tüneteket mutat, de a rákosság még nem bizonyítható, és tumor sem keletkezik. Neoplasia + Lézió

Talán mégsem kellene annyira lehurrogni azokat az orvosokat, akik vegetáriánus étrendet javasolnak a rákkal küzdő betegeiknek. Nagyon nem akarok belemenni a témába, de azt azért még megemlíteném, hogy a tanulmányokban említett preneoplasztikus léziók mind a belekben, tüdőben, pajzsmirigyben jól reagálnak a rákgyógyítás másik nagy mumusára, a nagy dózisú C-vitaminra. 

Fontos még tudni, hogy eme kísérletekben a patkányok a húst, kevés kalcium mellett kapták. Ez helyes megközelítés, hiszen köztudott, hogy a megnövelt kalciumbevitel csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét, és a kutatók nem akarták, hogy ez befolyásolja a végeredményt. Viszont az eredmények a való életben való alkalmazásához ez egy fontos tényező. Meg kellene vizsgálni, hogy a probléma fenn áll-e kiegyensúlyozott táplálkozás esetén is. Legalábbis szerintem.

Hatodszor, egy kísérlet akkor minősül tudományosnak ha az megismételhető.

Ez egy alapfeltétel. A probléma az, hogy a hús nem egy kémiai anyag. A pontos összetétele nagyon széles skálán mozog, és rengeteg tényezőtől függ. Milyen állat, milyen környezetben tartják, mivel és hogyan takarmányozzák, milyen hormonokat és gyógyszeres kezelést kap, a takarmányt mivel permetezték, stb. Nem csak az ember az, amit megeszik.

Ezekre a kérdésekre viszont rendre nem térnek ki a tanulmányok, pedig ezek pontos ismerete nélkül a kísérlet nem megismételhető.

Nem lepődnék meg rajta, ha ugyanaz a kutatócsoport ugyanazon a helyen még egyszer megcsinálnák ugyanezt a kísérletet egy másik, boltból vett hússal, akkor teljesen mást eredményt kapnának. Persze lehet, hogy tévedek, de ez innentől kezdve egy hitvita. A tudománynak pedig pont az lenne a feladata, hogy az ilyen helyzeteket feloldja. Nos, ez most nem sikerült...

Végezetül egy pár szót az IARC és a média hozzáállásáról.

Idén márciusban az IARC több növényvédő szer rákkeltő hatását vizsgálta. Többek között az egyik leggyakoribb gyomirtóét, a glifozátét is (ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk itt olvasható). Miután a kísérleti patkányokban egyértelműen összefüggésbe hozták a glifozátot a "Non-Hodgkin limfómák"  kialakulásával, akkor az emberre való veszélyességének "korlátozott bizonyíthatósága" miatt csak "esetlegesen rákkeltőnek" minősítették (Non-Hodgkin limfómák esetén a nyirokrendszer sejtjei rendellenesen szaporodnak). Egyéb kutatások sokkal több káros hatást tulajdonítanak ennek az anyagnak, de most az IARC véleményéről van szó. Sőt a fent említett 1,2-dimetil-hidrazin is "valószínűleg rákkeltő" minősítésben van, holott ezt a szert állatkísérletekben kifejezetten rákkeltésre használják.

Ilyen hozzáállás tükrében nem értem, hogy egy tudományos szempontból eléggé aggályosan megalapozott cikk alapján miért van ez a széleskörű hisztériakeltés. Végül, itt egy Monstanto nyilatkozatot az IARC glifozát jelentéséről. Kiderül belőle, hogy egy ilyen minősítés a gyakorlatban "semmit sem jelent", ettől az nem lesz veszélyes. Csak akkor nem tudom most a húsok esetében miért "kell" pánikolni. Egyértelműen látszik valamiféle kettős mérce, úgy tűnik az IARC rendre vagy alul-, vagy felülminősít különböző ügyeket. Ez most pont az utóbbiba esett.

szeghalmi


2015-11-29 17:30:06 - MViktor
4 hozzászólás
Köszönöm, hogy megírtad! Jár a sör/bor/pálinka Júli 6.-án ;)
1