Világunk szellemei itt járnak. Mindig vannak olyan emberek, akik segíteni akarnak nekünk és az életet szolgálják. Onnan ismerheted meg őket, hogy soha nem kételkednek és nem keresnek kifogásokat. Egyszerűen látják, hogy képes vagy rá és ebből nem engednek. Onnantól semmi sem alku tárgya! Ők nem lesznek lelki szemetesládák, helyette megmondják hogyan lehetsz boldog! Ismerjük fel őket, és támogassuk! Lássuk most kire is gondolok!



Zenéinket, szavainkat, kincseinket őrizni kell vagy éppen létrehozni! Hiszen a múlt támpont, de nem megismétlendő! Itt, a modern korban kell megváltani a világot. Nem mennék vissza bogyót gyűjtögetni és egymást ölelgetni csak azért, mert azt mondom, hogy a mi ősi nemzetségünket a szeretet vezérli és hatalmas feladata van! De attól még azt mondom!

Hatalmas feladata!
Hatalma s feladata!

Van aki bombákat szabadít a világra, mi pedig tehetségeket és tudást! Ne borítsuk fel a több ezer éve fennálló mérleget! Ha Európa azt mondja, a mennyiség a fontos az ételeken, az oktatáson és meséken keresztül minden téren, a minőség helyett, mi mondjunk nemet!

Aki a karmával még csak köszönőviszonyban van, annak elmondom amit hallottam emberektől és én is befogadtam. A nem szónak rettenetes karmája van. Az elutasítás kínt és szenvedést szül. De értsétek meg! Vihar után nőnek a legszebb virágok. Egyszer láttam, azóta nem felejtem. Egészen egyszerűen még nem érkezett el az igenek kora. Ha nem hagynak levegőhöz jutni, és mindig döntésre kényszerítenek, annak ez a következménye. (Legyen egy nagyon egyszerű példa, többet tényleg nem akarok szánni rá: "Kérsz Virslit? Ketchuppal vagy majonézzel? Van hozzá kóla, és megnézünk egy horrorfilmet.") Lesz ez majd másképp is! A lényeg, hogy készítsük elő a terepet az igeneknek! Nagy durranás lesz, fel kell készülni rá pár bemelegítő ötlettel.

Olvassunk fel saját mesét! A gyerekeink meg fognak őrülni! Mivel ebben a világban aki normális, az szélsőséges és/vagy őrült! Hát mi lesz ha normális mesét hall majd...Minket ez ne zavarjon, mert egy napon zseni lesz belőlük!

Faragjunk magunknak egy tárgyat ami feltölthet minket és magunknál hordunk! Ez a tárgy jelképezzen számunkra egy fontos szimbólumot, eseményt vagy személyt! Lehet egyszerű, bonyolult, kicsi, nagy, kocsiban vagy zsebben, nyakban, teljesen mindegy! Fából legyen, és szánj rá időt! Mondanom se kell hogy milyen erényeket fejleszt egy ilyen folyamat, ugye?

Szerezzünk be egy komposztáló ládát. Ami lebontható tegyük bele, keverjük össze földdel. Rendeljünk növényeket ingyen. Hazai tájfajtákat. A kertes házakban érthetetlen módon 90%-ban fű van. Ráadásul még csak elszívni sem lehet.(Haha) Ültessünk növényeket.

Olvassunk sok könyvet, mondanák itt páran, de közben mégse olvassunk annyira sokat, mondom ezt most én! Próbáljunk meg saját magunk válaszokat adni a kérdésekre, a világ történéseivel vagy akár velünk történtekkel kapcsolatban! A másoktól átvett gondolatok nem fognak saját gondolatokat eredményezni. Csak rászoktatnak minket arra, hogy máshonnan úgyis lesz válasz. Ami feltéve, hogy az író és az olvasó is egyén, csak az írónak volt igazi válasz. Olvasni csak azért olvassunk, hogy széles legyen a látókörünk, szókincsünk. Hogy átéljünk más szemléleteket, élethelyzeteket! Ha saját életünkben kell dönteni, akkor úgyis használhatatlan lesz minden könyv amit nem te írtál.

A macskát és a kutyát tekintsd hiteles forrásnak. Nincs pénzük, nem tudnak beszélni, és mégis elérik azt, amit akarnak! Nem a kajáról beszélek, az nagyon felszínes megközelítés. Mind a kettő egy-egy Zen mester.

Az egyik mindig boldog. A másik sohasem csalódik.

fdani