Rovat: Hírek - 0

Hogyan is van ez? A fogyasztás, az ok, tehát ha a fogyasztok, az magában rejti az igazságot? Világunk, már nem titkoltan az üzletemberek világa.

Van, aki előállít valamit, amit elad a népnek. Hasznos-haszontalan, de a lényeg az, hogy szerencsétlen emberekre bármit rá lehessen tukmálni és megvetetni velük. Na de hát hogy is lehet valamit eladni, amire szükségem sincs és talán pénzem sem, mégis megveszem?


A dolog lényege ott rejlik, hogy szép mosollyal kell olyan hazugságokat elültetni a gondolatainkban, hogy nekünk nincs meg mindenünk, nem elég tiszta az életterünk, az egészségünk sem éppen kifogástalan és a lista végtelenségig sorolható. A szó szoros értelmében. Ami mégis szerintem lényegesebb és a Djuice reklám volt, ami jól szembeköpi az embert tartalmával és mégis remek példává válik.

Kérem szépen, az igazság elhallgatására illetve, az élet alap elvei, vagy másként életünk mozgató rugóinak az elértéktelenítse nagyon fontos dolog. A média igyekszik, minden olyan dologból, mely egészségünk, közérzetünk és életünket bearanyozná, megfrissítené és éltetné csodálatos fényével, elviccelni, nevetségessé tenni, elbagatellizálni. Ebből mit szeretnék kihozni? Azt szeretném kihámozni, hogy minden lényeges dolog úgy válik a homály táplálékául, hogy elviccelődve és nevetségessé tételével, egy olyan képet ültetnek el bennünk, hogy a kérdéses dolog nem érdemel szót sem. Vegyük alap példának az ember lelkét. Mai napig, van, aki maga a szó hallatára már hüledezik. De ez csak egy, mert a számtalan fogalom között ott van, isten is. Amit mára már olyannyira röhej és karikatúra tárgyává tettünk, hogy sajnos nem lehet alkalmazni a szót és annak jelentését. Mert jómagam is, ha használom ezt a szót, hogy más megértsen bizonyos gondolataimat, csupán az isten szótól már is véleményt alkotnak. De mi is történik itt? Az, hogy elveszik a jelentést, a tartalmat és valami instant véleményt oltanak elménkbe. A sort folytathatnám, Jézussal, akit sikerült olyannyira tönkretennünk, hogy hazugságot dögivel tudunk róla, de vajon igazat is? Bízom, benne van, aki igen, de valljuk be, ma már sajnos közhej róla is beszélni. Szerintem elképesztő, bár nem lep meg, mert ez még mindig csak a jéghegy parányi csúcsáról pár letört jégszilánk. A legszebb példa maga az, amit spiritualitásnak neveznek, ami mára csodálatos üzletággá vált. Bizonyára nem mindenkit hajt a pénz és vannak értékes és igaz emberek is, de jóval szerényebb számba, mint azok, akik ebből is csak a hasznot lesik. Ez utóbbi kategóriát is olyannyira elbohóckodják és olyannyira nevetség tárgyává redukálják le, hogy nem is csoda, hogy az emberek ódzkodnak tőle. Csak egy példa erre a sok közül, az Irigy hónalj mirigynek volt egy kórházas műsoruk, ahol valami olyan szinten kigúnyolják a gyógyító embereket, hogy ahhoz az embernek, valóban el kell adnia a lelkét, hogy akár eljátssza azt a bizonyos szerepet.

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van lelke, abban is biztos vagyok, hogy vannak érdekeltségek abban, hogy az emberek lelkét megvegyék, elkötelezzék ez által megsemmisítve azt bio-robotokat, fogyasztókat teremtve. Persze drasztikusnak hangzik, hangozhat és az is. De a vigasz, hogy a lelkünket nem tudjuk eladni. mert ugyan szolgálhatunk, olyanokat, kik pályáznak rá, de midig van választás és mindig van lehetőség nemet mondani. Jól lehet tetteinkért meg kell, fizessünk és az ok nem marad okozat nélkül. Ahhoz, hogy az alattomos trükköket nem kiszolgálva és táplálva élünk, lehetőségünk adódik, arra, hogy saját magunk válasszuk, meg mit tartunk botorságnak és mit tartunk igaznak. Bár nagy a nyomás, de okos cseleik ellenére is van választásunk és igenis már egy ember is számít.



 Képzeljük el ezt úgy, mint egy halászhálót, a háló ez esetbe a fogyasztók sokasága, akik megveszik, a termékeket, szolgáltatásokat. Ha a hálón, akár csak egy szálat elvágsz, akkor egy parányi lyuk lesz rajta, ami egyre nagyobb lesz, míg végül a háló tönkremegy, ez esetben, a fogyasztók, nem megvezetve veszik, meg ami nekik szükséges, hanem ö maguk, keresik fel azt, ami nekik fontos. A reklámok hiába zakatolnak, ha nincs befogadó, akkor önmagában ártalmatlan. Ehhez, viszont kellenek a lukak a hálón és vannak is. Nagyon fontos, hogy felállítsuk saját értékrendünket, életünkkel kapcsolatban. Fontos, hogy saját magunkkal szembe feltegyünk olyan kérdést, hogy: "Szükségem van erre? Előrehaladásomat szolgálja ez a dolog?, Segítségemre, vagy hátrányomra hat ez?" Saját magunkat csapjuk be és csapnak be mikor elhitetik, hogy az 5. krém és a 10. csizma, meg a 20. borotvahab, meg miegymást sulykolják a reklámok állttal. Üljünk le és szánjunk magunkra valóban időt, mert amit a szépítkezéssel és egyéb külcsíni látszatra fordítunk, azt bizony nem magunkra, hanem másokra fordítjuk. Arra kérlek kedves olvasó, ha már idáig eljutottál, hogy amikor olyan dolgokra, költesz, ami csak azért kell, mert jobb, szebb, trendibb szeretnél lenni, akkor gondolkodj el a fentebbi kérdéseken. Ülj le egy kicsit, figyeld, meg mi zajlik benned. Meglepődnél, de a reklám, akkor is aktívan pörög benned, mikor már nem tévézel. A tudatalatti programozásának egyik fajtája a monoton ismétlés, sokszor nem kell tudomásod egyen róla, hogy valami beleivódik tudattalanodba, elég egy kép is hozzá, amit ügyesen elrejtenek, filmekbe, reklámokba. Nem véletlen, a sok reklám, ahogy az sem, hogy kevesen beszélnek a hátterükről, őszintén. A programozás, ugyanúgy irányulhat egy vásárlásra, mint egy viselkedésmintára. Ez azt jelenti, hogy ami most éppen vagy, az ezeknek a summája. Jól lehet, nem a te akaratodból, de a rendszer részeként alkalmazkodsz hozzá. A jó hír, hogy van kiút. Van egy film, magyar címe a "Elpusztíthatatlanok" eredeti címe, a "They lives". Érdekes film, főleg nagyon "real" benne, mikor a főszereplőnk felveszi, „igazlátó” szemüvegét, ami megmutatja a dolgok igazi valóját. Pl. az újságba, nagy betűkkel fehér alapon olvassa: SZOLGÁLJ, VÁSÁROLJ, NE GONDOLKODJ, NÉZZ TV-T, ALUDJ, feliratokat. Ez tökéletesen fedi azt, ami a valóságunkban folyik.



Mivel a tudat fejlődése megadja azt a csodát, hogy ezt megérthetjük és láthatjuk, ezért adatik meg a lehetőség, hogy ezeken felül emelkedjünk. A lehetőség, máris a birtokunkban van, aki úgy érzi egedül nem tud tenni semmit, az ugyanúgy beleesik a csapdájukba, hisz ki mondja, hogy nem lehet tenni semmit? A megszokásból ki kell törni és a változást kell elsődlegesnek venni. Hiszen világunk az elmúlás, a változás világa, egy folyó, a múlandóság világa. Becsapnak, a személyazonosságunkkal, becsapnak, az anyagi helyzetünkkel. De mind ezek nem számítanak, hisz sem a személyink, sem pedig nem pénzek vagyunk. Jól lehet, a világ ezt a torz istent válassza, amit pénznek neveztek el, de a bálványimádat, egyenlő a halállal. Nem szabad elfelejteni, azok, akik velünk játszanak, csak úgy ontják, a bálványokat, akiket szerethetünk, követhetünk. Ez a sok minden, az, ami ráébreszthet miket, arra, hogy a fék nem működik a száguldó járgányunkban tökéletesen. Mindabból, ha csupán a nézőpontunkat, nem valami mellet ragasszuk e, nem egy véglet mellet, hogy vagy szeretem, vagy nem, vagy jó, vagy rossz. Mindig az egészet kell szemlélni, a jó és a rossz oldalával együtt. Ha valamiért elvakultan küzdünk, hogy márpedig az jó, az mit bizonyít? Vegyük példának, egy fiatal tinit, akinek a McDonald's a kedvenc helye és kiáll mellette. Ő vajon, benéz a "pult" mögé is, vagy csak a mosolygó roboszolgákat nézi, akik odaadják a hamburgerét? Vajon tud-e a marhatelepekről és tudja-e hogy mit is eszik meg? De ami a legfontosabb, azt szajkózza, amit a szájába adnak, vagy saját maga utánajár és dönt saját meglátása szerint. Mondhattam volna bármi más etetőjelet, vagy akár ruhabolt, márkát, mindegy. A lényeg, az, hogy a farkas birkabőrben is csak farkas marad. Ha nem lenne sötétség, nem tudnánk a fényről. Most már tudjuk, ideje lenne, saját fényünket, fényesítve, ragyogni embertársainkra, földanyára és a létezés egészére.    

Kesneme

törölt felhasználó