Rovat: Hírek - 0

India is csatlakozik a dollármentes zónához!

Bár az Egyesült Államok és Európa úgy tesz, mintha minden rendben lenne, és nem lennének likviditási gondjaik, Ázsiát nem lehet becsapni. A dollár tartalékvaluta státuszának megszűnése valószínüleg „nem durranással, hanem nyöszörgéssel” jön el. Jelen esetben pedig egy egész sor kétoldalú megállapodással, amint arról ezek a cikkek is bizonyságot tesznek:


Kína és Japán kihagyják a dollárt, Kína és Oroszország elhagyja a dollárt a két ország közötti kereskedelemben, Kína és Irán dollármentes olajkereskedelme, India és Japán 15 milliárd dolláros egyezménye valamint Irán és Oroszország dollár helyett riálban és rubelben kereskednek.

A legújabb ilyen irányú megállapodás szintén Ázsiából érkezik:

„India és Irán megállapodtak, hogy évi 12 milliárd dolláros olajkereskedelmüket mostantól rúpiában folytatják, a szankciók miatti több mint egyéves fizetési gondokat követően, tudtuk meg egy kormányforrásból pénteken.”

Tehát, hogy összefoglaljuk a helyzetet: Japán, Kína, Oroszország, India és Irán, a legnagyobb energiatermelők és leg termőképesebb nemzetek a világon, fokozatosan felhagynak a dollárban történő kereskedelemmel egymás között. Ezeket a kétoldalú megállapodásokat minden bizonnyal fokozatosan kiterjesztik majd más országokra is, hála Barack Obama külpolitikájának, ami sarokba szorította őket, így nem is maradt más választásuk, mint alternatív, dollármentes megoldás után nézni.

Ezt leszámítva a dollár még mindig a világ tartalékvalutája, csak ki tudnánk számolni valahogy, hogy mennyi képzeletbeli pénzt kell fizetni, a „fejlett világbeli” képzeletbeli biztosítékokért.

A Reuters a következőket írja India csatlakozásáról a dollármentes klubhoz:

India küldöttsége Teheránba érkezett, hogy megtárgyalják a két ország közötti fizetéseket, majd végül az indiai rúpia használatában egyeztek meg.

„Az Iráni Központi Bank számlát nyit egy indiai bankban az importért járó fizetések fogadására,” közölte a forrás, aki közvetlen információval rendelkezik az ügyben. „A rendszer rövid időn belül életbe lép.”

A forrás nem nevezte meg a szóban forgó bankot, de egy másik forrás szerint az UCO bank lehet az egyik jelölt, mivel semmilyen amerikai érdekeltséggel nem rendelkezik.

Szóval milyen ország is ez az India?

Csupán a világ negyedik legnagyobb olajtermelője, fogyasztásának 12%-át veszi Irántól, azaz napi 350-400 ezer hordót, amivel Kínát követve ők Irán második legnagyobb olajvásárlói. Washington azonban még szorosabb pénzügyi szankciókat vezetett be Irán ellen és azt akarja, hogy Ázsia, Teherán legfontosabb olajpiaca, csökkentse olajimportját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a muzulmán országra, atomprogramjának lassítását remélve a lépéstől.

Az Európa bejáratának szerepét betöltő Törökországról se feledkezzünk meg (akik nagyon dühösek mostanában).

Törökország és Irán csütörtökön megállapodtak, hogy bővítik pénzügyi kereskedelmüket egymással és fokozatosan megerősítik banki kapcsolataikat.

Amikor a dollár elbukik, és a valutát leértékelik, elkezdődhet a barterezés:

Rahul Khullar, India kereskedelmi államtitkára elmondta, hogy küldöttsége megpróbál olyan megoldást találni Iránnal, amivel megkerülhetik az Egyesült Államok szankcióit és megvédhetik olajellátásukat és elősegíthetik az indiai exportot.

A kormányforrás szerint Irán beleegyezett, hogy növeli indiai importját, aminek összege 2,7 milliárd dollár volt a tavalyi év során. Fontos import termék a sajtolt olajtermékek melléktermékei, a rizs és a tea.

„A megállapodás némiképp megvédi Iránt az árfolyam ingadozásoktól,” mondta a forrás.

A helyzet iróniája, hogy a fent említett szankciókkal és embargóval az Egyesült Államok és Európa lábon lövi magát, mert az intézkedés új utakat nyit az érintett országok számára, amit nem lehet nyílt ellenállásnak nevezni. Az ázsiai dollármentes klub országai így több nyersolajhoz juthatnak és olcsóbban, miközben monetáris kapcsolatuk szomszédaikkal erősödik, és egyre kevésbe függnek a világ leáldozóban levő tartalékvalutájától.

Az Egyesült Államok számára rendkívül fontos, hogy Ázsia támogassa Irán elleni szankcióit, hiszen Irán napi nyersolaj exportjának több mint felét ők veszik meg. Az Európai Unió elvileg elfogadta, hogy január 23-tól tilalmat vezet be az iráni nyersolaj importra.

Az iráni nyersolaj legnagyobb felvásárlójának számító Kína visszautasította a washingtoni szankciókat, mivel ezzel szerinte az Egyesült Államok túllépi hatáskörét, és az ázsiai nagyhatalom nem kívánja veszélyeztetni a számára oly fontos importot az OPEC második legnagyobb olajtermelőjétől.

A szükség lehet a legtöbb dollármentes megoldás szülőanyja, de az biztos, hogy a szükség szülőatyja Barack Obama. 

(Related Posts; Időkjelei.hu nyomán)
 
2012. 01. 24.

 

csabi187