Rovat: Hírek - 0

A helyi pénzek elterjedése jó jel: soproni kékfrank, rábaközi tallér és mosoni korona után következhet a balatoni korona.

A cél a helyi vállalkozások támogatása és a nemzetközi bankrendszer kikerülése. Mivel a videó alatti cikket jegyző indexes újságírók is fontos helyet szánnak a kritikáknak -melyben a központi bankok, köztük az MNB fenntartásait boncolgatják az üggyel kapcslatban-, még inkább biztosak lehetünk benne: ez lehet a követendő út!


 

Index: Pénteken kezdik nyomni a balatoni koronát

Pénteken kezdik nyomni az észak-balatoni térség helyi pénzét, a balatoni koronát, amely várhatóan március végén kerül forgalomba, mondta Leitold László, a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese csütörtökön a veszprémi közgyűlésben.

 

Porga Gyula polgármester tavaly május közepén jelentette be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik Veszprémben és térségében. A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany. A bankjegysorról, amely utalványként fog működni, Porga Gyula csütörtökön úgy fogalmazott: "lehet, hogy nem a miénk az első helyi pénz, de a miénk a legszebb".

A Balatoni koronát Vagyóczky Károly, a Magyarországon forgalomban lévő papírpénzek tervezője mutatta be a közgyűlésben. Leitold László korábban közölte: a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát a helyi pénz készpénzt helyettesítő utalvány. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra.

A helyi pénztől általában azt várják, hogy az adott térségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozatalhoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, és szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.

 

 

 

Mint arról az Index is beszámolt, Sopronban már működik helyi pénz, a kékfrank, amely 2010 áprilisában jelent meg, kibocsátására létrejött a Ha-Mi Szövetkezet. Ez valójában egy utalvány, a forinthoz hasonlóan 500-as, 1000-es, 2000-es, 5000-es, 10 000-es és 20 000-es címletekben nyomtatják. Az elfogadóhelyek egy része 5-15 százalékos kedvezményt ad a vásárlónak kékfrank használata esetén. Az utalványok ellenértékét a Ha-Mi Szövetkezet a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezi el betétként. Egy kékfrank-utalvány egyenlő egy forinttal, viszont 2 százalék plusz áfa jutalékot vonnak le attól az ügyféltől, aki ismét forintra szeretné visszaváltani a kékfrankot.

A helyi pénzek iránt az utóbbi években nőtt meg a magyarországi érdeklődés, holott azokkal kapcsolatban – mint arra korábban a Magyar Nemzeti Bank is rámutatott – több fenntartást is meg lehet fogalmazni. Az MNB szerint ezek a helyi utalványok jogi értelemben eleve nem is pénzek, a használatuk nem növeli a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, ráadásul hamisítási és ügyfélvédelmi aggályok is felmerültek a jegybank szerint.

A német központi bank ilyen kezdeményezésekkel foglalkozó tanulmánya szintén arra jutott, hogy a helyi pénzek közgazdasági szempontból úgynevezett jóléti veszteséget okoznak. Ezt azt jelenti, hogy társadalmi költségeik magasabbak a hasznuknál, például azért, mert a készpénzhasználat drágább az elektronikus pénz használatánál. Az úgynevezett helyi pénzek Németországban zsákutcának bizonyultak, ezt támasztják alá a számok is: 530 milliárd forgalomban lévő eurókészpénz, valamint mintegy 7100 milliárd eurónyi számlapénz mellett csak 400-500 ezer eurónyi értékű helyi pénz van forgalomban.

(Index.hu)

 

Cs187

2012. 01. 26.

csabi187