Rovat: Hírek - 0

Eddig 50-en tiszteltek meg azzal, hogy A piros ruhás nő című dalt egy SMS fejében letöltik.

Vagyis az adó befizetése után és a Cheppyvel való felezés után, már 2500 forintot kerestem a "művészetemmel" röpke 2 hét alatt! Bár a dal nem 2 hétig készült, de legalább annyi ideig ért bennem... sőt. Mivel ember vagyok néha engem is elrepítenek az érzelmek Aladdin szőnyegén olyan helyekre, ahol még olyat is mond a magamfajta, hogy p*csa is van benne... Hát igen.


A Hunok mantrája albummal már sokkal jobb a helyzet! Abban végülis fél év munkája van, de ott úgy tűnik, hogy olyan 200.000 körül már kerestem vele! Mivel február van, azt mondjuk bontsuk le 8 hónapra. Akkor az tisztán 25.000 forint havonta! És persze a temérdek fellépés jön még mellé, amire ugye neked sokszor hónapokat vagy éveket kell várni, olyan sok van... Hangsúlyozom, semmiféle panaszról nincs szó, ne érts félre kedves olvasó! Nem hiszem, hogy a pénzügyeimben bármiféle titkolni való lenne, sőt talán nagyon jó példával szolgálnak. Tudjátok érdekes az a bizonyos érem! Ha a bevételt vesszük alapul, az érem egyik oldalán a mai Magyarországon SP és Fluor van, a másikon meg én, és a hozzám hasonlók. De ha a tartalmat nézzük, ugyanez a helyzet! A zene nem a pénzről szól, de az is igaz, hogy a mai magyarok semmi szándékot nem mutatnak arra, hogy körön belül tartsák a pénzt. Úgy képzeljétek el, hogy én még egy "jól menő" előadó vagyok sok-sok zenésztársamhoz képest! Fura néha belegondolni, hogy ha 300-400 kilométerrel odébb születek, akkor most az Alpokban ülnék, gyönyörű tájon, egy 3 emeletes csodás faházban. Tennék a tűzre, és semmi gondom nem lenne. Negyed ennyi kattintással és ismertséggel a hátam mögött, gennyesre keresném magam, és azon gondolkoznék, hogy kevesebb fellépést kellene vállalnom, mert kevés idő jut a családra! Ehelyett Andival néha nézünk egymásra, és ötletünk sincs, hogy miből lesz jogosítványom, vagy miből fizetjük ki a magán-bölcsit-ovit (ami alig drágább mint az állami), hiszen Zente után nem kapunk gyest, se gyedet, mivel Andi olyan "köcsög" volt, hogy főiskolás létére lett kismama és így nem jár. 15 éve nézem, ahogy bambulnak az emberek rám és azt mondják... minek vegyem meg a FankaDeli lemezét, más úgyis megveszi... a másik pedig azt mondja magában: minek vegyem meg a fankadeli lemezét, az egyik úgyis megvette... és én meg kínomban mosolygok, hogy végül egyik sem vette meg. 50.000.000 kattintás a youtube-on, meg 40.000 követő facebook-on bárkit gazdaggá tesz bármelyik európai országban, akármivel is foglalkozzon. Hogy nekem ez miért nem adatik meg? Mert annyira vágynék a pénzre? A Magyar földre mozgalom számos "tagja" járt már nálunk. Mink van? Egy 10 éves Ford? Egy 6 éves használt MAC a stúdiómban? Mit lehet tőlem irigyelni? Na persze. A felületes olvasó hiheti azt, hogy panaszkodom, de ez a cikk nem erről szól. Ez a cikk arról szól, hogy egy valódi csoda, hogy a magyarfoldre.hu szervere egyáltalán még üzemel... egy valódi csoda, hogy nem rákosodtam el átélvén mindezt... és egy valódi csoda, hogy még mindig hiszem, hogy semmi sem az aminek látszik! Nemhogy hiszem, hanem élem! Hiszen az én anyagi nyomrom mögött valódi gazdagság rejtőzik, és bár 28 évesen a "nagy fankadeliként" esszük a zsíróskenyeret lila hagymával, amivel hozzáteszem semmi baj nincs... a lelkemnek mégis fáj, hogy én miért nem költhetek milliókat ifjúsági táborokra... rendezvényekre... filmkészítésre... ezer dologra, ami a kultúrát erősítené és minőségivé tenné. Fáj a lelkemnek, hogy nem tudja mikor kergetjük már el innen azt a sok rablót aki rajtunk élősködik. Mert nagyon is tévednek az aszkéták! Nagyon is fontos a test, és nagyon is fontos az anyag! Egy anyagi világban élünk, ahol természetesnek kéne lenni annak, hogy senki sem kényszerül szűkölködésre. A világ olyan mértékben elfajzott, hogy a felhalmozott tőke negyedének felhasználásával az egész világban béke és jólét lehetne, de ez egyáltalán nem célja a "világ" jelenlegi urainak. Ó de elkanyarodtam már a saját nyomoromtól. De pont ezt kell látni kedves olvasó! Az én nyomorom a te nyomorod! És a mi nyomorunk a világ nyomora is egyben! Ahogy olyan sokan mondják, való igaz! Minden mindennel egybefügg! Ha a felületes olvasó kíváncsiságától vezérelve még idáig is eljutott, talán fel is teszi a kérdést: Akkor mi a büdös francért nyafogsz, és miért nem mész el valami "normális" állást keresni, vagy miért nem költözöl el Magyarországról? Ki tudja! Lehet, hogy eljön annak is az ideje... de az "értő" olvasó tudja, hogy amit én "csinálok" abból valójában nincs kiszállás... így hát marad néha egy-egy ilyen délután, amikor szégyenteljesen még olyat is mondok, amiben van p*csa... aztán estére megnyugszom. Vonatozunk és fürdünk Zentével. Utána megmasszírozom Andit és "egymásba alszunk"... Aztán holnap reggel ki tudja!? Lehet megírom az el innen rablók című dalt, amit már 200-an le fognak tölteni és keresek vele 10.000 forintot, amit 3 hónap múlva át is utal az sms-agregátor cég. Közben SP felépíti állami támogatás mentén új stúdióját, megkapja néhány milliós évi jogdíját, de... de nekem is utal az Artisjus 7.500 forintot, mert egy-egy rádióban azért lement egy-egy dal tőlem is. Ha Andi és Zente nem lenne szarnék az egészre, de tényleg. Aki járt nálam anno tudja, hogy milyen "legénylakásban" éltem. Tényleg csak arról szólt, hogy zenélni tudjak és kész... De Andi és Zente nagyon is van és így néha jön... tudjátok az, amiben még az a bizonyos szó is szerepel. Csak nézek rájuk és nem értem, hogy hogyan juthatott ide a népem. Hogy miért tűri ezt a mindennapos hazug megaláztatást, a föld egyik, ha nem a leggazdagabb országában. A pénz nem boldogít. Tudom, mert volt olyan, hogy még nekem is sok ezer forint volt a zsebemben, és ugyanolyan nyomorultul éreztem magam mint előtte. Viszont a hiánya tud fájni. A mecénások kihaltak. Idegen ez a fogalom a mai világtól. Valójában nem "belőled" kéne élnem kedves olvasó, hanem a mecénásokból. De mecénások már nincsenek. Mit tegyek? Legyen az erre a válaszom, hogy akkor dalok se lesznek? "Ó Ferikém"... micsoda butaság lenne! Így vagy úgy, de végignyomjuk ezt a menetet... hiszen tudod miért vagyok én "mester" kedves olvasó? Mert már most tudom, hogy estére nevetek az egészen! És te?

hill

hill