Rovat: Hírek - 0

Néhány összefüggés, melyeken érdemes elgondolkodni tán:

1. Lecke
Mi kell a háborúhoz? — Pénz. Sok pénz.
Honnan van a pénz? — Tetőled van, az adódból.
Mi lesz a pénzedből? — fegyver és haszon a hadiipari gyártulajdonos  zsebébe.
Kire lőnek a fegyverrel? — A nép fiára, lányára, kisgyermekére. Az Istentelen pap pedig megáldja a fegyvert és elparentálja a halottat.
Tehát kinek érdeke, hogy az emberek egymás ellen acsarkodjanak, harcoljanak?


I. Példa:
Izrael-libanoni háború.
Mennyibe került? — öt ezer-millió dollárba.
Halottak száma? — Egy ezer. Tehát egy ember halála : 5 millió $.
"Csak egy éjszakára küldjétek el őket" (Gyóni Géza), a hadüzenőket. Habsburg Ferenc-Jóskát a mustár-gázas lövészárokba!
A hadiipari-részvény-tulajdonos-bank 25% hasznot rakott zsebre „a terroristák ellen vívott” fegyvereladásból,
akkor: a halottankénti tiszta .nyereség egy és negyed millió dollár, "Az ám, Hazám!"(József Attila).
Fél millió bomba nem robbant fel, a rozsda ette, nem hozta a hasznot!
Brüsszel jelentkezett, hogy ő majd összeszedi a döglött bombákat. És azt ki fizette?
„a politikában semmi sem történik véletlenül. …biztosak lehetünk abban, hogy az így lett eltervezve.”  mondta F.D.Roosevelt, az Egyesült Államok 32. elnöke.

II. Példa:
USA – iraki háború.
Mennyibe került? 1.000.000.000.000 dollárba.
Halottak száma: 700 ezer; egy halott „hozama”: 1.300.000 dollár + a világ egyik legnagyobb olajkincsű országa.
 A háború mondva csinált oka: az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítése. Az országot ugyan szétlőtték, de tömegpusztító fegyvert máig sem találtak!  


2. Lecke
Mi a pénz?
Egy színes papír, vagy számsor a bank számítógépén.
Mire való? — Hogy a kenyér, a tej, a hajvágás és a védőoltás ne csereberével, hanem egyszerűen és értékén cserélhessen gazdát.
Kinek kellene rendelkezni a pénzről? — A Nemzet Bankjának.
Van beleszólása a magyaroknak a magyaroktól független Magyar Nemzeti Bank pénzgazdálkodásába?
— Nincs, mert azt egy külföldi magán-bankcsoport uralja. A Magyar Nép, az Országgyűlés nem rendelkezhet a Magyar Nemzeti Bank felett, de a magyaroknak kell fizetni az alkalmazottait!
Mennyiért kellene a pénzt kölcsönözni egy becsületes banknak? Például. egy parasztembernek, hogy vetőmagot vásárolhasson? A pénz kezelési költségéért: ez 1%! Plusz biztosítékul a jelzálog. Például a földje.
Akkor kié a többi , mondjuk 10-30%? — A színes papírt nyomtató magán-bankcsoporté! "Az ám, Hazám!".

I. Példa:
Ki volt az, aki Hazánkban, SAJÁT, független, magyar pénzt akart, az uzsorakamatra adott osztrák pénz helyett? — Széchenyi és Kossuth.
A magánbank, (melyet úgy hívtak a nép félrevezetése érdekében, hogy Osztrák Nemzeti
Bank, (a valóságban a Rothschild bécsi ágának magántulajdona) a zsebébe nyúlt és kifizette
a barbár, orosz zsoldosokat, akik leverték a Magyar Szabadságharcot. És nem lett a Nemzetnek saját pénze, betiltották a Kossuth Bankót, maradt az osztrák pénz, további uzsorakamatra.
Ki volt Haynau? — A magyar Hazafiak hóhéra. Annak a Rothschild famíliának tagja, aki a magyarországi osztrák-pénz uralmáért kifizette a magyarok lemészárlását.  "Az ám, Hazám!"

II. Példa: Minden meggyilkolt USA elnöknek "(fő)bűne" volt, hogy az uzsorabankoktól a Nép Kezébe akarták adni a pénzkezelés jogát: Ők: John F. Kennedy, Abraham Lincoln, James Garfield, William Mc Kinley és még sok millió ember ezért hal meg. "Eladó az egész Világ....Áll a hajsza, áll a bál" (A. Guno: Faust)

3. Lecke
Mennyi pénzjelet bocsát ki a magánbankház? — Hol többet, hol kevesebbet, de sohase annyit, mint amennyire a napi gyári, földművelési stb. munkához szükség lenne.
Miért? — Hogy tetszése szerint játszhasson a kamatok mértékével, a pénzváltással "És ott terpeszkednek a pénzváltók, ......és (Jézus) kötélből ostort fonván kihajtá őket..a Templomból."(Kodály Zoltán). (Ma: Országházból)
Mi a következménye? A nép eladósítása.
Kik próbálják palástolni a kamat-rabszolgaságot? — A lakáj politikusok és a bértollnokok.
Mi történik akkor, amikor a magán-bank már nagyon sok fedezetlen papírpénzt bocsát ki kamatra és a lakáj politikusok megvesztegetésére? — Akkor a lakáj kormányok feltőkésítik a bankházat a nép adójából és a népet félrevezetve: ezt nevezik "szemérmesen"  konszolidációnak.
Valódi értéket teremt a magánbank? Vagy csak papírpénzt? — „Ki elád felhőt az egen, /Hogy a földön telket vegyen belőle” (József Attila).

I. Példa:. A Princz-féle Postabank 130.000.000.000 forintos kárt okozott a népnek az "aggályos pénzkihelyezéseivel”, kamatmentes pénzosztogatásával a lakáj-politikusoknak és a hazudozó újságíróknak. A nép adójából „konszolidálták” a Postabankot. Büntetés Princznek: 3 millió Forint. "Az ám, Hazám!" Negyvenezerszer annyi a kár, mint a büntetés! Ugyanakkor minden magyar ember, az újszülött is és a haldokló is több, mint két millió forinttal tartozik a pénz-oligarcháknak, köztük az azóta magánbankká alakult „konszolidált” Postabanknak. Az unokáink is csak a tartozásunk kamatait bírják fizetni? A kádári Fekete János „bulijában” felvett dollár kölcsön kamataiért tizenötször annyit fizetett a Magyar Nép, mint a kölcsön összege, de a hitel a mai napig is hitel, és fizetjük a kamatait.

4. Lecke
Milyen piócák szívják a munkából élő magyarok vérét?
a)    Kamatos kamat szivattyú. Kamatrabszolgákká váltunk. Ha tizenhat hónapig minden dolgozó csak dolgozna és senki sem enne, nem fűtene, vizet sem inna, akkor kifizethetnénk az adósságunkat és akkor még mindig termelőeszköz nélküli, kétkezi munkások maradunk. És a nép munkáért kuncsorogva állna sorba a bank birtokolta gyár kapuja előtt. „A tőke megtörte, mindig keskenyebb lett. Gondoljátok meg proletárok” (József Attila)
b)    A termelőeszközeinknek elkótyavetyélése (gyáraknak, közszolgáltatási rendszereknek, épületeinknek, stb.), csúszópénzek bezsebelése mellett. Nincstelenekké váltunk a saját Hazánkban. A termelő közvagyon 95 %-a (külföldiek) magánvagyonává vált! Ha a földet is eladjuk, akkor földönfutókká is válunk.  Nem lesz „ szabad föld egy kapa se”  (József Attila)
c)    A külföldi áruk uralkodóvá tétele a pénzoligarchia uralta magyar piacon. Az "Európai Közös Piac": bejön a silány, bérrabszolgák csinálta, olcsó áru és kimegy a pénz. A magyar termelés (tej, hús, cukor) a kvóták alá és a külföldiek piacának szélére szorult.
d)    A külföldi indulásakor már pénzt kap a Magyar Kormánytól, a Magyar Nép pénzét, azért, hogy ide jöjjön és később adókedvezményt is kapjon. Közben használja a magyar földet, vizet, levegőt, munkást (harmad-tized fizetésért). A nyereségét pedig egy az egyben hazaviszi, vagy a pénzzel ’felvásárolja Magyarországot’ mint mondta:…Eud Barach Izrael kormányfője, "Az ám, Hazám!".…………………………… Ugyanakkor a magyar kis- és középvállalkozó, (a világ egyik legnagyobb adóprésében) ha már mindent leadózott és marad még valamije, annak is jórészét osztalék adóként kifizeti a hazaáruló rendszerben.” Ami volt körültem, egy kevés zsiradék,/ Gyors hintóitokra mind felkenegeték” Arany János.
e)    Ha a magyar termelő nyomott áron el tudja adni áruját a szupermarketnek, akkor az a kapott pénz tíz-harminc százalékát rafinált trükkökkel veszi vissza. A többit meg 60-180 nap múlva fizeti ki, pedig az árut már régen eladta. Tehát az árutermelő hazánkfia évről-évre, folyamatos, kamatmentes kölcsönt nyújt az áruháztulajdonos-bankosnak és az infláció miatt értéktelenebb pénzt kap vissza ekkor is. "Az ám, Hazám!". Ugyanakkor a magyar árutermelő kamatos kölcsönért alázkodik meg a bank előtt, hogy a következő áruszállítmánya alapanyagát megvehesse.  "Az ám, Hazám!" Ha pedig külföldről vesz alapanyagot, akkor sokszor előre el kell küldeni az árát, mert a hazudozó Gyurcsányi-Bajnai kormánnyal megvert magyar kis-közép vállalkozó szavahihetősége már csak ennyit ér. ….„(jobbfelől üt) nekem fütyöl, (balfelől üt) s nekem fütyöl. //kentek pedig// Elmehetnek.” (Arany János)
f.)       Itt az olcsó frankkölcsön, vegye fel és költsön! He He He. Azt nem mondjuk meg,  hogy háromszor annyit kell visszaadni, mert közben felvisszük a frank árát.

5. Lecke, összefoglalás:
Kik akarják felvásárolni a lekopasztott, ösztövér,  Magyarországot és  még mindig jó földjét, vizét?
Quius regio eius religio. Akié az ország földje, azé a hatalom felette.
„Polgáraink szeme nincs eléggé nyitva ahhoz, hogy lássák bajaink igazi okát”
 (T. Jefferson, az Egyesült Államok 3. elnöke)
Aki „cukros ételekről álmodik, nem tud kartelekről” (József Attila).


És aki nem hiszi ezeket, nézzen utána, esetleg gondolkozhat is!


Tián Pál

2012. 02. 07.

 

csabi187