A magyar történelem, egyik végzetes csatáját a mohácsi síkon a XVI. század első felében veszítettük el. Sok történész és régész kereste a válaszokat a miértekre, és a hogyanokra, de senki nem tud olyan konkrét választ adni a 489 évvel ezelőtti események láncolataira, ami sajnálatos módon odáig fajult, hogy az országot elöntötte a török sereg kemény 150 esztendőre. Így vált az akkori község, Mohács, a Nemzet temetőjévé.

 

Jó ideje már annak, hogy bérelt helye van a migráns ügynek a médiában. Lassan több lesz ez már, mint szimpla ügy, talán ez lesz Európa évezredes "záróbulija". Nem gondolom, hogy rettegve és minden pillanatban a legrosszabbtól tartva, de tudom, hogy össze kell most fognunk. Ne keressünk oldalakat, hogy én "migránspárti" vagyok te meg "magyarpárti", és "zsaruellenes" vagyok vagy "zsaruellátós".

 

Radikális hippi. Mondhattam volna azt is, hogy buddhista náci, vagy zöld betyár, mert azt hiszem, ezek mind valami hasonlót szeretnének kifejezni. Talán valami olyasmit, hogy a világ nem fekete, vagy fehér. Mindhárom kifejezés paradoxonnak tűnik, mégis aki érzi, és aki éli, az tudja, hogy milyen egységességet mutatnak ezek a szavak…

 

...ahol minimálisra csökkentették a pénz szerepét a létezésben. A Zselicség szélén, a somogyi dombvidék keleti részén fekvő Visnyeszéplakon negyven évvel ezelőtt több mint ötszáz ember lakott. A 90-es évek elejére már csak harmincan maradtak hírmondónak a környék elszegényedése miatt. Ekkor azonban megváltozott a helyzet. Olyan emberek találtak rá erre a csendes helyre, akik egy emberközpontú, hagyományokra épülő életmódra vágytak...

 

Két hét múlva a Tisza-tóra szerveznek egy remek biciklitúrát és csónakázást a Magyar Földrés barátaink, erre vonatkozó összefoglalónk linkjét bemásoltam a cikk végére, amely a napokban "jött velem szemben az éteren". Engem elvarázsolt pákászostól, Tisza-tavastól, videóstól, mindenestől. Olyan életvitelről mesél, amelytől az emberben felmerül a kérdés, hogy... Tudjátok mit? Meghagyom nektek a felismerés érzését... 

 

Mivel arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az elcsatolt vajdasági településeinken a ki nem mondott "menekült válsághelyzet" alatt, igen csekély információt kapunk (és amit kapunk is csak ferdítés) arra gondoltam, megkérem egy határ-menti településen élő barátnőmet arra, hogy írja le azt, amit nap mint nap tapasztal.

 

Jövőhét elején lejár a diákhitel igénylési határidő. Szerettem volna nektek írni pár sort a témával kapcsolatban, ami teljesen világosan leírja, miről van itt szó. Végül aztán egy remek cikket találtam, amely nagy segítség lehet a döntés meghozatalában. A cikk írója több verzióval is számol, többfajta diplomával, különböző anyagi helyzetű, gondolkodású diákokkal, leendő felnőttekkel. 

 

Dr. Bardócz Zsuzsanna professzor előadásában hallhattok sok érdekességet, érthetően, magyarul, képekkel, prezentációval, és egyenes beszéddel. A videóból több részt is kiemelhettünk volna, mert az alább idézett szövegrészleteken kívül számtalan ugyanolyan fontos információ hangzik el kísérletekről, tapasztalatokról, csúsztatásokról, ellentmondásokról, protokollról vagy annak hiányáról. 

 

A hatvanéves Laár András a magyar nyelv alkotóerejéről, a Habsburgokról és arról, miért nem eszik többé rántott sajtot. | Miközben nem győznek külföldre szaladni a fiatalok, akik meg maradnak, kétségbe vannak esve, Laár András zenész, humorista, buddhista tanító egyre gyakrabban hangsúlyozza, milyen jó magyarnak lenni. Meggyőződése, hogy a világot szándékosan terelik rossz irányba, de abban is hisz, hogy ez ellen az tehet, aki nem hagyja magát.

 

Alábbi videóban szemtanúi lehetünk annak, miként lehet szó szerint sárból várat építeni. A videó számomra szimpatikus főszereplője egyébként a jelek szerint egy hónapja indította "Primitive Technology", azaz "Primitív Technológia" névre hallgató Youtube csatornáját, melyet ITT érhetnek el a kedves érdeklődők. A kőbalta elkészítését, de akár a mérgező fekete bab méregtelenítését is megtekinthetjük az oldalon. Reméljük a jövőben még sok egyéb hasznos oktatóvideóval fog bővülni a repertoár.

 

Szeptember végére hangulatos kis bringázásra invitállak benneteket a Tisza-tóhoz. Alapvetően hétvégi programnak szánjuk a szeptember 26-27.-i hétvégén. Az egyik napon körbetekernénk, a másikon pedig csónakos túrán vennénk részt, és idegenvezetőnk segítségével bepillantanánk a Tisza-tó páratlan élővilágába.

 

Terítéken van a magyar 2024-es olimpia, vagy a 2028-as, az akörül kialakult vita, "elcsúszások", és a többi... szinte követhetetlen. Ahelyett, hogy beleástuk volna magunkat végeláthatatlan szövegekbe, a nagyjából 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányba - melynek végére érve tudathasadást szenvedtünk volna - inkább visszamentünk megértésért a múltba, példát vettünk a 2004-es athéni olimpia maradványairól, bemutatjuk pár képben.

 

Többünknek ismerősen csenghet Paczér József neve, aki történetesen egy Tibetben felszentelt Láma. A jelek szerint Józsi bácsi egy videó sorozatot enged útjára, melyből most az első három részt közreadjuk. FIGYELEM, nem tréfálkozok: sorsfordító "találkozásnak" lehetsz tanúja.

 

Az utolsó jégkorszak nem olyan rég ért véget, a Kárpát-medence viszont nem fagyott be. Az utolsó jégkorszak körülbelül 10-15 ezer éve ért véget. Ez az időszak majdnem 30 ezer éven keresztül zajlott. Ezt a területet északtól egészen a Földközi-tengerig egy 2-3 kilométer vastag jégtakaró fedte. Ez az időszak az emberiséget nagy számban kipusztította. Ebben a hatalmas jégrétegben volt egy lyuk, a Kárpát-medencét ugyanis nem fedte be ez a jégpáncél. Ezt geológusok is alátámasztják.

 

Sokaknak ígértem, hogy összehozok még egy találkozót az és kis falumban. Így hát tessék-lássék, szeptember 19.-én várlak titeket egy bográcsozással egybekötött sütögetésre! Legutóbb kevesen voltunk, de annál nagyobb hangulatot csináltunk. Ezért gondoltam, hogy ismét szervezek egy délvidéki összejövetelt.

 

Bolívia a világ első országa, amely a természetet átfogó törvényes jogokkal ruházza fel, annak érdekében, hogy megállítsa a klímaváltozást és a természeti világ kizsákmányolását, valamint, hogy a bolíviai nép életminőségét javítsa. A helyi társadalmi csoportok a politikusokkal egyeztetve megalkották a Földanya Törvényt, amely elismeri minden élőlény jogait, és amely a természeti világot az emberi lényekkel egyenlő jogokkal ruházza fel.

 

"Húsz városban nagyon szennyezett a levegő. Az ÁNTSZ a légszennyezettségre érzékeny, a beteg és idős emberek, gyermekek, kismamák számára azt javasolja, hogy a déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, tartózkodjanak az aktív testmozgástól, inkább a kora reggeli és késő esti órákban menjenek ki a levegőre. Egészséges emberek is kerüljék a szabadban végzett nehéz fizikai munkát, aktív testmozgást."

 

... az új "gazdagenerációról" néhány szóban, mert időszerű. Ne tévesszen meg senkit a cikk bevezetője, mert alap fogalmi tévedések vannak a gazdákról, avagy a parasztokról.  A termelőket régen parasztnak nevezték, ma már gazdáknak, gazdálkodóknak, őstermelőknek, mezőgazdasági vállalkozóknak, urambocsá agrármérnöknek.

 

A Lech-mezei „vereség” minden más hagyománynál elevenebben élt Rábaköz tudóinak, bűvöseinek, bácsáinak emlékezetében. A rábapatonai „Tudós” Nagy Ferenctől, a barbacsi „JámborJános”-ig, az acsalagi Bendes József-ig mindvalahány tudta - méghozzá igen egybehangzóan. Mindkét Üreganyám is tudta, ezért Szent István ünnepét „nem illették áhítattal”.

 

Idén ötödik alkalommal vonulnak fel motoros barátaink, hogy egy igazán szép cselekedettel támogathassák a Felső-Gömörben található Berzétei Árvaház kis lakóit. Az eseményhez bárki csatlakozhat, ha segíteni szeretne!

 

Az Amerikai álom a címe ennek az ironikus rajzfilmnek, de itt nem (pusztán) Amerikáról van szó, hanem az egész világról, rólunk, magyarokról is. Mi az átlag ember szerepe a bankban, és mi a nagy átverés mögötte? A mese kiemeli a legfontosabb tudnivalókat. Felveti a háttérhatalom jelenlétét és befolyását a társadalomra, nemzetekre. Vajon mi lehet igaz ebből? Valóban világmérető átveréssel nézünk szembe?